A mielinizációs folyamatok megértése a jövőben hozzásegítheti az orvosokat olyan súlyos neurológiai betegségek visszafordításához, mint a sclerosis multiplex, a gerincvelő sérülés, a diabéteszes idegbántalmak és az idegrendszeri daganatok. A mielinhüvely az idegsejtek nyúlványát veszi körbe, ezzel védve azt a külső behatásoktól, illetve biztosítva az ingerület lehető leggyorsabb terjedését. A myelin egy komplex lipoproteid, ami zsírnemű anyagokból és fehérjékből áll. A mielinizáció a mielinhüvely kiépülésének folyamata.

Dr. Haesun Kim a Newarki Rutgers Egyetem biológiatudomány docense ennek a folyamatnak a részleteit próbálja egyre jobban feltérképezni, most egy csaknem 700 ezer dolláros támogatás segítségével, melyet a New Jersey Gerincvelő-sérülés és Agysérülés Kutató Bizottság ajánlott fel. Érdeklődésének középpontjában a mielinhüvelyt alkotó Schwann-sejtek állnak. Arra kíváncsi, hogy hogyan kommunikálnak a Schwann-sejtek az idegsejtek nyúlványaival, az axonokkal, melyeket beburkolnak. Az axonok az idegsejtek hosszú rostos részei, melyek az elektromos jeleket továbbítják. Ha a mielin elveszik, az elektromos jelek megszűnnek, és végül az idegsejtek is elpusztulnak. Ám a kapcsolat különlegessége, hogy kölcsönös függőségen alapul, azaz az axonok jelei nélkül a Schwann-sejtek ki sem tudnának fejlődni. Ha sikerülne megérteni a kommunikáció lényegét, talán elősegíthető lenne a mielin újraképződése, ami számos súlyos betegség gyógyítását jelentené.

A Schwann-sejteket akár a központi idegrendszerbe is be lehetne ültetni, hogy azon a szinten korrigáljanak bizonyos neurológiai kórállapotokat.
Ahogyan a képen is láthatjuk, a demielinizáció az axonok körül található mielinhüvely elhalását jelenti. Éppen ezért az elektromos jelek továbbítása lelassul, illetve meg is szűnhet teljesen. Legismertebb betegség, amelyben károsodik  az idegsejt szigetelőborítása a sclerosis multiplex. Jelenleg is számtalan kutatás folyik azért, hogy elérjék a betegeknél a remielinizációt. A Mayo Klinika kutatói azt figyelték meg, hogy már egyetlen alacsony dózisú antitest-kezelés is javította a mielinhüvely állapotát a laboratóriumi egér-modellben. “A tartós gerincvelői sérülés gyógyulását gyakran modellezik a laborvizsgálatok során, de az emberek kezelése számít igazán. A természetes emberi antitestek alkalmazását ennek a betegségnek a gyógyítása során még nem tesztelték embereken, de a kutatási eredmények nagyon ígéretesek” – mondja Dr. Moses Rodriguez, a Mayo Klinika neurológusa és a tanulmány főszerzője. “A felfedezésünk végső soron akár egy új kezelési módot is eredményezhet, ami mérsékelheti a végleges rokkantságot,” – állítja Arthur Warrington PhD, a Mayo Klinika tudósa és a tanulmány szerzője.
A mielinjavítás normál esetben magától megtörténik, de a sclerosis multiplex és a központi idegrendszer ehhez hasonló betegségei során a javítási mechanizmus túl lassú vagy egyáltalán nem működik. A kutatók azt próbálják megállapítani, hogy mi gyorsítja fel a gyógyulási folyamatot, ami reményeik szerint egy újfajta kezelést jelenthet a betegeknek.
Az antitestet általában ugyanaz a sejt termeli, és köti a mielinhez az agy és a gerincvelő felszínén, majd elindítja a sejt remielinizáció nevű folyamatát. Az antitest az első olyan reagens, amit a felszíni javítás indukálására terveztek a központi idegrendszerben.

A tanulmányban olyan laboratóriumi egereket használtak, amelyek modellezik az emberi krónikus, progresszív sclerosis multiplexet. A betegség súlyossága ellenére elért sikert jól jellemzi az egerek éjszakai aktivitása (az állatok főleg ekkor aktívak természetes körülmények között is). Egyetlen adag antitestet kaptak, a 25 mcg/kg volt az a minimális dózis, ami elindította a remielinizációs triggert. Ez egy felnőtt személy számára körülbelül 2 mg-os adaggal egyenértékű, nagyon alacsony dózisnak tekinthető. A mielinjavítás az egér-modellben öt héttel a kezelés után érte el a legjobb állapotát.
Ráadásul amikor naponta alkalmazott metilprednisolonnal (egy immunrendszerre ható szteroiddal) kombinálták a kezelést, az antitest ezek után is megindította a remielinizációt a modellállatban, ami egy fontos tény, mivel az első antitesttel kezelhető betegek már szedtek metilprednisolont.

Mivel az antitestek az immunrendszer természetes fehérjéi, ezért láthatóan nem okoznak mellékhatásokat, nem toxikusak – még akkor sem, ha a hatékony dózis 4000-szeresét adják be – bár a koncepciót még nem tesztelték emberen, mondják a kutatók.

Összefoglalva az antitest:

·                    Elősegíti a remielinizációt egyetlen, 25 mcg/kg dózisban beadott kezelés formájában egér-modellben

·                    Ezen kezelés után öt héttel éri el a platófázist a modellállat javulása.

·                    A krónikus immunmediált demielinizációs modell átalakul egy toxin indukálta demielinizációs modellé

Hogy ezt emberen is megismételhessék, a kutatók már genetikai módszerekkel előállították az antitestet és megelőző toxikológiai kísérleteket végeztek egereken, amivel kimutatták, hogy a terápiás dózis 1000-szerese sem mérgező. A vizsgálatokat folytatják állatokon és később esetleg klinikai kipróbálásra is sor kerül.
Dr. Warrington azt állítja, hogy a metilprednisolonnal való kombináció esetén is hatékonyan működött a remielinizáció és nem lettek rosszabbul az egerek, ez kulcsfontosságú lehet.

A tanulmányt október 9-én mutatták be az Amerikai Neurológiai Társaság találkozóján Washington D.C.-ben.

Forrás: Medipress 

Az orvosok a legújabb módszerekkel sikeresen hatástalanították a HIV vírust. Az úgynevezett kombinációs terápia megakadályozza a HIV vírus mutációját és terjedését, így a betegek immunrendszere felerősödik, az egészséges emberekével azonos szintre. Jelenleg ez a HIV fertőzöttek leghatékonyabb kezelési módszere.

Jens Ludgren, a koppenhágai egyetem orvosi karának professzora kollégáival olyan vizsgálatot végzett, amely bizonyítja, hogy a HIV fertőzöttek immunrendszere helyreállható. Az egyetlen feltétel az, hogy a betegek folyamatosan kezeltessék magukat. A HIV vírus hatására a szervezet elveszti a vírusokkal szembeni ellenállóképességét. A vírusok apró kórokozók, melyek nem rendelkeznek önálló anyagcserével. Ily módon, miután bejutnak a szervezetbe, megtámadják a sejteket, és átveszik az anyagcseréjüket. Az influenza vírus az orrban, torokban és tüdőben lévő sejteket támadja meg, a mumpsz a fül nyálmirigyeihez tapad, a polio vírus pedig a bélrendszerben, a vérben és a nyálmirigyekben telepszik meg. Ezekben az esetekben a szervezet megtámadja és megsemmisíti a vírust. A HIV azért olyan veszélyes, mert a vírus az immunrendszer legfontosabb részéhez, az úgynevezett CD4+T limfocitákhoz kapcsolódik. Ezek olyan fehérvérsejtek, melyek segítik az immunrendszert a fertőzések leküzdésében. A HIV vírus új CD4+T limfocitákat hoz létre, majd megtámadja azokat. Így aztán az egészséges CD4+T limfociták száma lassan lecsökken, miközben a HIV legyengíti a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét. A folyamat végére az immunrendszer annyira szétesik, hogy a betegnél AIDS betegséget diagnosztizálnak. A HIV vírusok folyamatosan mutálódnak, ezért nehéz megtalálni az ellenszert, a kombinációs terápiával azonban hatástalanítható a HIV vírus. A kombinációs terápia megakadályozza a vírus emberi szervezetben történő kialakulását és mutálódását. Amikor a vírus fejlődési folyamata leáll, az egészséges CD4+T sejtek száma növekedni kezd, és a beteg meggyógyul. Immunrendszere erőre kap és normalizálódik, feltéve, hogy a terápiát nem hagyják abba. Amint az immunrendszer javulni kezd, a HIV fertőzött betegről már nem mondható, hogy HIV fertőzésben szenved, illetve HIV beteg: a fertőzés erőssége máris csökken.

Forrás: www.medipress.hu

Amerikai tudósok azonosították azt az agyi folyamatot, amely megmagyarázza, miért kezelik egyes emberek olyan magabiztosan a viszontagságos helyzeteket, míg mások összeroppannak egy hasonló szituációban. A szakemberek szerint egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a stresszre adott választ az agy kémiai folyamatai határozzák meg.
A Texasi Egyetem kutatói kísérleti egereket használtak, sokkal nagyobb és agresszívebb fajtársukkal zárták őket össze. Az egerek egy része minden nehézség nélkül feltalálta magát, más egyedek viszont félénkké és visszahúzódóvá váltak. A tudósok megfigyelték, hogy az utóbbi csoportba tartozó állatok agyának két területén - amelyek a jutalmazással és az örömérzettel állnak kapcsolatban - sokkal nagyobb aktivitással működtek az idegsejtek, amely a BDNF(Brain Derived Neurotrophic Factor - agyi neurotrofikus faktor) nevű anyag felszabadulását segítette. Ezt a vegyületet már korábban kapcsolatba hozták a gyenge alkalmazkodóképességgel. A rugalmasan reagáló egerek szervezetében nem növekedett meg a BDNF mennyisége, valószínűleg azért, mert az agysejtjeik aktivitása nem fokozódott. A vegyület blokkolásának hatására a félénk egyedek is ügyesebbé váltak. A stresszel sikeresen megbirkózó egerek agyában a gének erősebb szabályozását is megfigyelték, ami arra utal, hogy aktív alkalmazkodási folyamatról van szó, nem pedig a válasz hiányáról. Korábbi vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy a depresszióban szenvedő emberek agyában 40 százalékkal magasabb a BDNF koncentrációja. A tudósok abban reménykednek, hogy a folyamat szabályozásával a depressziós, a poszttraumás stresszbetegségben szenvedők és a tartós stresszel szembesülők kezelése is lehetővé válik.

Forrás:
Science news
Patikatükör
Wikipedia

A hagyományos fényterápiás eljárásoknál lényegesen hatékonyabb lézeres kezelést alkalmaznak a genetikai eredetű krónikus bőrbetegség, a pikkelysömör kezelésére - az országban egyedüliként - a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati Klinikáján - közölte Gyulai Roland egyetemi docens szombaton, a Tisza-parti városban.
A lézeres kezeléssel kapcsolatos kutatások tíz esztendővel ezelőtt kezdődtek el a klinikán, ekkor vetődött föl az ötlet, hogy ez a módszer alkalmas lehet a Magyarországon mintegy 140-200 ezer embert érintő betegség tünetmentesség tételére - mondta a Magyar Dermatológiai Társulat főtitkára a pikkelysömör világnapja szegedi rendezvényén. "Az egyetem optikai tanszékével közösen sikerült is megtalálni azt a lézert, amellyel a hagyományos fényterápiánál kevesebb és célzottabb kezeléssel is elláthatók voltak a páciensek. Sajnos a felfedezés tipikus magyar történetként folytatódott, a feltalálók megpróbálták szabadalmaztatni az eljárást és partnert keresni az eszközök gyártásához, ez azonban nem sikerült" - fogalmazott a szakember.
Hozzátette: "Néhány évvel később az USA-ban, majd Nyugat-Európában is megjelentek az első, ezen az elven működő berendezések, ebből a szegedi kutatóknak azonban csupán erkölcsi haszna származott. A klinika is vásárolt egy ilyen berendezést, jelenleg azonban a beavatkozást nem támogatja a társadalombiztosítás. Az eszközzel lényegesen kisebb területeket lehet kezelni, mint a hagyományos fényterápiás eljárásokkal, így a tünetmentes bőrfelületet nem kell fölöslegesen megvilágítani, a kezelés is rövidebb ideig tart és kevesebb beavatkozásra is van szükség. A betegek heti két kezeléssel, húsz-harminc nap után válnak tünetmentessé."

Mostantól nemcsak a gyógyszerek, hanem a méz is segítheti a sebészeket az operációk utáni sebek gyógyításában - jelent meg egy 18 közlemény bevonásával készült áttekintő tanulmányban az International Journal of Clinical Practice című folyóiratban. A tanulmány vezető szerzője, Fasal Rauf Khan szerint a méz az egyik legősibb táplálék, melyet ősidők óta használnak sebgyógyításra is.  Már a  XX. század elején elkezdték a kutatók vizsgálni a méz sebgyógyító tulajdonságait, de az antibiotikumok 1940-es elterjedése időlegesen kiszorította a mézet a gyakorlatból. A szakemberek szerint a méz gátolja a baktériumok növekedését. A magas cukor-, melletti alacsony folyadéktartalom, a savas környezetet létrehozó glükonsav és a hidrogénperoxid mind-mind hozzájárulnak a mikróbaellenes hatáshoz. A kutatási eredmények alapján a méz csökkentheti a cukorbetegek amputációinak számát is. Dr. Khan hozzátette, hogy a méz nemcsak a sebgyógyulás felgyorsítására, hanem elfertőződött sebek tisztítására és a daganatok ellen is alkalmazható, különösen a laparoszkópos sebészetben. Vastagbél-rákos betegek gyógyítása során olyan sebészeti eljárást használnak, amely tovább szaporíthatja a rosszindulatú rákos sejtek számát. Török tudósok azt feltételezik, hogy a méz kenőcsként való használata megállíthatja a terjedést a metszéseken. Török tudósok szerint a méz kenőcsként való használata segíthet a vastagbél-rák bizonyos eseteiben. Azt feltételezik, hogy a méz akadályként szolgálhat a rákos sejtek elburjánzásához a sebészeti beavatkozás során. A mézet rendszeres időközönként kell alkalmazni, és 3-10 nap alatt képes fertőtleníteni a sebet.
A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy semmiképpen sem szabad önállóan mézzel kezelni a sebet, mindig ki kell kérni a sebész tanácsát, és követni az utasításait!

Forrás: Medipress

A kutatók megvizsgálják, hogy az immunrendszer különböző sejtes elemei hogyan dolgoznak egymás mellett, és az így kapott információkat próbálják matematikai nyelven megfogalmazni és egy számítógépes modellt létrehozni. A kutatók reményei szerint a modell lehetőséget teremt majd arra, hogy különféle kutatási területű tudósok egymással együtt tudjanak működni. Az immunrendszer az emberi szervezet egyik legbámulatosabb és legösszetettebb rendszere, melyet még a tudósok sem ismernek teljes mértékben. Az immunrendszerrel foglalkozó immunológia hagyományosan a minőségi tudományokhoz tartozott, azaz a sejtes és a molekuláris összetevők megismerésére és azok működésének meghatározására törekedett. Ahhoz azonban, hogy pontosan meg tudjuk érteni, miként működik a rendszer, az elemeket összességében, mennyiségileg kell vizsgálni.
"A valós idejű térbeli képmegjelenítő eszközök segítségével követhetővé vált paraziták egy alapjaiban új szemléletet hoznak az immunrendszer kutatásába. Ezek segítségével egyszerre tudjuk vizsgálni az immunválasz létrejöttét szabályozó sejteket, az általuk termelt fehérjék és egyéb jelzőanyagok mennyiségét, eloszlását, azok hatásait, melyre néhány évvel ezelőtt még remény sem volt. Az immunológia matematikai alapokra helyezése mindenkinek segíteni fog megfelelő módon értékelni a kutatás során kapott eredményeket, valamint segít feloldani az ellentmondásokat. De mindamellett lehetőséget teremt újabb és átfogóbb vizsgálatok elvégzésére, melyek alapján összeállhat a nagy kép az immunrendszer pontos működéséről" - fejtette ki Dr. Carmen Molína-Paris, aki a Leeds Egyetem kutatójaként a munka egyik irányítója.

Nagy-Britanniában évente 30 ezer bypass műtétet hajtanak végre, amely során a veszélyesen elvékonyodott szívkoszorúereket kicserélik az általában a beteg lábából kivett erekre. A beavatkozás idejére a szívet leállítják, ami miatt a szövet károsodhat. A Bristoli Egyetem kutatóinak eredményei azonban azt sugallják, hogy a károsodott szívben olyan folyamatok játszódnak le, amelyek segítenek minimalizálni a károkat. A kísérletekben génmódosított egerek szerepeltek, amelyek szívében a zsírban gazdag étrend hatására az emberben megfigyeltekhez hasonló elváltozások mennek végbe. A rágcsálók másik része a szokásos növényi táplálékot kapta, így szívük egészséges maradt. Amikor szívműtétet hajtottak végre az állatokon, azt figyelték meg, hogy a "szívbeteg" példányok szíve jobban tűrte a beavatkozás okozta stresszt, mint az egészséges egereké. A kutatást vezető Saadeh Suleiman elmondta: "A szív egy nagyon okos szerv, szerintünk rendelkezik azzal a képességgel, hogy kémiai úton reagáljon a betegségek miatti károsodásra." A professzor hozzátette: igyekeznek megtalálni ezeket a működési csatornákat, amelyek stimulálásával segíthetnek a szívműtét előtt álló embereken. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: sokkal jobb egészséges étkezési szokásokkal megelőzni a bajt, és elkerülni a műtétet.

A magyar kutatók által kifejlesztett, itthon és a világ más országaiban régóta elérhető fermentált búzacsíra kivonat fokozza az emlőrák egyes típusaiban a világ legtöbb eladással bíró gyógyszereinek a hatását az ASCO (Amerikai Klinikai Onkológusok Társasága) konferenciáján bemutatott kutatás szerint.-írja a STOP. Az Avemar Kutatási Programban számos laborvizsgálatban, állatkísérletben és klinikai kipróbáláson vizsgálták már a fermentált búzacsíra kivonatot. A jelenleg folyamatban levő egyik kutatási projektben - melynek vezetője hazai gyakorló onkológus szakember - emberi emlődaganatból származó tumorsejteket ültettek be nőstény egerekbe, és azokon figyelték a daganat viselkedését. Az összehasonlításban a magyar szer mellett a három legelterjedtebben használt emlőrák ellenes gyógyszert alkalmazták külön-külön, illetve a kivonattal kombinálva. Az Avemar természetes eredetű anyagok kémiai átalakításával előállított, standardizált összetételű molekulakeverék. Alapanyaga a búzacsíra, amelyből különböző anyagokat vonnak ki, ezeket kémiai úton, enzimek és mikroorganizmusok alkalmazásával, fermentációs-biotechnológiai transzformációs módszerrel, gyógyszergyári körülmények (GMP, ISO 9001:2000) között átalakítják.
Kiderült, hogy a szokásos gyógyszerekkel kombinálva a kivonatot 5-10%-al nő a hatékonyság, sőt, a magyar szer az emlőrák olyan típusaiban is képes megállítani a tumornövekedést, amikor a többi gyógyszer nem alkalmazható. A kutatók szerint a kivonat hatásmechanizmusa eltér az emlőrákban általában alkalmazott, úgynevezett anti-ösztrogén gyógyszerekétől, hatása független a tumor "ösztrogén státuszától".
A fermentált búzacsíra kivonat az ezt megelőző vizsgálatok szerint képes gátolni a tumornövekedést többek között tüdőrák, vastag- és végbélrák, melanoma illetve leukémia esetében is. A mechanizmus fő eleme a daganatsejtek fokozott energiatermelésének megakadályozása, amivel gátolja a daganatsejtek további szaporodását.

Ajánlott oldalak:
Avemar
HER-2
Daganatok