Idén 17. alkalommal rendezik meg hazánkban az ún. "Fuss a Rákkutatásért" jótékonysági futást. Holnap, azaz szeptember 15-én délelőtt tíz órától lehet a versenyre nevezni Budapesten a margitszigeti Atlétikai Centrumnál. A nevezési díj 1500 forint(tartalmazza az alapítvány pólóját is), amit teljes egészében kutatásra fordítanak. 1997 óta 125.000.000 forint gyűlt össze. Tavaly a Bajcsy-Zsilinszky Kórház kapta meg pályázat útján a 17.000.000 forintot.
Az eseményt a Kanadai Magyar Kereskedelmi Kamara és a Kanadai Nagykövetség támogatja. 17 évvel ezelőtt a 18 éves Terry Fox csontrák következtében elveszítette a jobb lábát. A műtétje után néhány évvel elhatározta, hogy nem adja fel és művégtagjával futásba kezdett. Este kezdett a futásba, mert nem akarta hogy lássák, ahogyan művégtagjával próbálkozik. Terve az volt, hogy átfutja Kanadát és megmutatja, hogy bármilyen betegséggel fel lehet venni a küzdelmet, sőt fel kell és kellő akarattal az ember mindenre képes lehet! 1 dollárosokból futásával 3,5 millió dollárt gyűjtött össze. Kanadában 300.000 vettek részt, hazánkban tavaly 4500an neveztek.
Terry vallotta: "Értelmet ad az életemnek ez a futás. Embereket akarok rávenni arra, hogy harcoljanak. Nem a tett a fontos, hanem az akaraterő. Hány ember teszi azt, amiben tényleg hisz? Én csak azt szeretném, ha az emberek rájönnének, hogy minden lehetséges, ha megpróbálják! Az álmok valóra válnak, csak nagyon kell akarni! Mikor elkezdtem ezt a futást, azt mondtam, ha mindenki ad egy dollárt, az 22 millió dollárt jelentene a rákkutatás javára!"

Ajánlott oldalak:

Film is készült Terry-ről: filmelőzetes itt olvasható
A Magyar Posta is fut
Terry Fox Alapítvány

A gabona alapú proteinből készített anyaggal már hatodik hónapja kísérleteznek a Cork egyetem munkatársai. Elke Arendt kutatásvezető elmondta, hogy nagyon rugalmas lett a rágógumi, amely probléma nélkül megemészthető, akárcsak bármilyen gabonából készült termék. A kutatók remélik, hogy két éven belül sikerül kifejleszteni a biorágót. Miért is lenne jó ez nekünk? Nem maradna bárhonnan könnyen el lehetne távolítani(ruha, haj, flaszter) és sokkal kevésbé lenne veszélyes véletlen(vagy szándékos) lenyelése is. Az előrejelzések szerint a rágózók száma Európában a dohányzás elleni tilalmak szigorodásával párhuzamosan emelkedni fog, ezért aztán köztisztasági szempontból is jól jöhet az elbomló rágó. Írországban például évente több millió eurót költenek a közterületek rágógumifolt-mentesítésére.

A kanadai kutatók szerint az oltóanyag már átment a kezdeti biztonsági teszteken. Remélhető,hogy a BHT-3009 csökkenteni tudja az immunrendszer károsodását, amelyet a betegség okoz. Már 30 páciensen elkezdték tesztelni a Montreal Neurological Institute-ban és tervek szerint 15 évig szeretnék követni. A munkában egyébként 12 ország 50 centruma vesz részt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy az sm-ben a myelin hüvely fő antigénje a myelin basicus protein (MBP) elleni immunreakcióról van szó. A vérben kimutathatóak azok a speciális immunsejtek, amelyek érzékenyek az MBP különböző szakaszaira. Az MBP több mint 180 aminósavból áll, amelynek sorrendjét már az 50-es évek óta kimutatták. Megismertük azt is, hogy ezen aminósav sorozat különböző szakaszaira a szervezet külön-külön reakciót ad. A vizsgálat során 4 alkalommal kapnak a betegek izomba injekciót a hatóanyagból 1,3,5,9 héten és naponta kapnak 80 mg koleszterint csökkentő gyógyszert.  Ez az első alkalom, amikor egy DNA plasmidba ágyazott antigént alkalmaznak egy autoimmun betegség kezelésére. A két szkaszban a klinikai orvosok megfigyelték, hogy a BHT-3009 biztonságos, a placebót kapók körébben gyakrabban jelentkeztek "mellékhatások", mint a BHT-3009-cel kezeltek között. A klinikai orvosok megfigyelték, hogy a BHT-3009-est kapók agyi MRI-jeiben kedvezőbben alakult a Gad + lézió szám, mint a placebót szedőknél. Az összes páciens állapota stabil maradt, vagy a kezelés hatására javult. A periferiális T-sejt vizsgálatok tanúsága szerint több páciensnél csökkent az MBP-specifikus T-sejtek működése.

Kapcsolódó oldalak:
Magyarázat az SM kialakulására?
Magyar SM társaság
MS society
Előadás az oltóanyagról

A méhek jelenthetik a kulcsot az újfajta antibiotikumok kifejlesztéséhez - állapították meg ausztrál kutatók. A veszélyes baktériumok az elmúlt években egyre nagyobb ellenálló képességre tettek szert a különböző gyógyszerekkel szemben. Emiatt évente emberek milliói halnak meg. Ahhoz, hogy ismét hatékony gyógyszereket fejlesszenek ki, a tudósok egyebek között azt vizsgálják, miért olyan ellenállóak a méhek a betegségekkel szemben - írta a Die Welt című német lap online változata. Az ausztráliai Macquarie egyetem kutatócsoportja ígéretes eredményeket mutatott fel az úgynevezett bioprospecting területén. Bioprospecting-nek nevezik a kutatást olyan hatóanyagok után, melyeket az élő szervezetek termelnek és orvosi célra felhasználhatók. Az eddigi vizsgálatok szerint a rovarok jelenthetik a kulcsot a hatékonyabb és sokoldalúbb antibiotikumok kifejlesztéséhez. A közösségben élő rovarok ebből a szempontból még fontosabbak, ugyanis a "rovarállam" ideális feltételeket teremt a betegségek terjedéséhez. A rovarközösséget a túlnépesedés és a csekély genetikai variáció jellemzi, ami a járványok lefolyását csak gyorsítja. Ahhoz, hogy ilyen körülmények között életben maradjanak, a rovaroknak olyan módszereket kellett kifejleszteniük, amelyek feltartóztatják a betegségeket. Ehhez olyan anyagokat kell kiválasztaniuk, amelyek gátolják a gombák és baktériumok terjedését. Maga a védekező mechanizmus már ismert volt, ugyanakkor azt nem vizsgálták, vajon egy közösség mérete hogyan befolyásolja annak erősségét. Az ausztrál kutatók eredményei azt mutatják, hogy szoros kapcsolat van a csoport nagysága, a genetikai rokonság és a jobb védekező mechanizmus között.A tudósok most a rokon fajokra, például a darazsakra, illetve a fél-szociális közösségekre is ki akarják terjeszteni a vizsgálatot.























Forrás/MTI-Press/

Mi is a Sclerosis Multiplex(SM)?
Becslések szerint a világon 2,5 millió embert érint ez az idegrendszeri betegség. Kialakulására mindezidáig nem találtak magyarázatot, de folyamatosan kutatások folynak. Főként fiatal felnőtt korban jelentkezik és a nőknél sokkal gyakrabban, mint férfiaknál. Az SM jelentése szószerint többgócú megkeményedés. Ez a központi idegrendszer több gócú demyelinisatióját(az idegsejteket körülvevő myelin elhalása) jelenti. Jelenleg még gyógyíthatatlan, de különböző gyógyszerekkel le lehet lassítani a kórlefolyást, illetve javítani lehet az életminőségen.

---

30 év után 1. alkalommal sikerült egy nemzetközi kutató csoportnak találni olyan génvariációt, mely -további kutatásokkal- magyarázatot adhat a sclerosis multiplex eredetére.
A kutatást a International Multiple Sclerosis Genetics Consortium vezette a Vanderbilt University, a Duke University, a Miami-, a San Fransisco-,és Cambridge Egyetem közreműködésével végezték és a Nature Genetics és a New England Journal of Medicine lapokban publikálták. Eddig egy „kapcsolat” volt ismert, méghozzá a SM és a MHC(major histocompatibility complex – fő hisztokompatibilitási komplex). A 12.000 alanyon elvégzett kutatás megerősítette ezt az összefüggést, de  nyomatékosította, hogy léteznek más gén variációk is, melyek gyakoriabbak a SM betegeknél. Az egyik ilyen például a IL7R(interleukin-7), ami 20%-al növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
"Úgy gondoljuk, hogy az IL7R csak egy a számos gén közül, amelynek köze lehet az SM kialakulásához, mégis egyre közelebb vagyunk." – mondta Simon Gregory, az egyik kutató. Jelen pillanatban is számos kutatás folyik bíztató eredméyekkel, s talán ha meglesz a közvetlen kiváltó ok, akkor a gyógyításra és megelőzésre is sikerül megoldást találni.

Kapcsolódó oldalak:
Magyar SM társaság
Független SM levelezőlista
SM Budapesti Egyesület

A magas kockázatú hypertrophiás cardiomyopáthiában(a továbbiakban HCM) szenvedőknél úgy tűnik, csökken a hirtelen szívhalál kockázata a beültethető cardiális defibrillátor (implantable cardioverter-defibrillator, a továbbiakban ICD) segítségével, amely megszűnteti a veszélyes szívritmuszavarokat - derül ki a JAMA július 25-én megjelenő számából. A HCM a hirtelen szívhalál leggyakoribb oka fiatalkorban, beleértve a sportolókat is. A HCM egy genetikai betegség, melyben a szívizom rendellenesen megvastagszik, ami zavarhatja a szív elektromos rendszerét, növelve az életveszélyes aritmiák kockázatát - írja a MediPress. Csupán az elmúlt pár évben kezdték el rendszeresen alkalmazni az ICD-ket a magas kockázatú HCM-ben szenvedők potenciálisan életmentő kezeléseként. Az ICD az életveszélyes, rendellenes szívritmusokat képes gyorsan azonosítani és egy elektromos sokk segítségével próbálja meg normálissá visszaalakítani. Dr. Barry J. Maron (Minneapolis Heart Institute Foundation) és munkatársai megvizsgálták az intervenciós ICD klinikai kockázati profilját, incidenciáját és hatékonyságát a HCM betegek körében.






















A kutatók 506 HCM beteg adatait dolgozták fel, akiknek átlagosan 42 évesen ICD-t ültettek be 1986 és 2003 között, mivel a hirtelen szívhalál kialakulásának igen magas volt a kockázata. Átlagosan 3,7 évig történt a nyomon követés. A rizikófaktorok közé tartozik: a korai HCM-el összefüggésbe hozható hirtelen szívhalál előfordulása egy vagy több elsőfokú vagy egyéb, 50 évnél fiatalabb rokonban; masszív balkamra hypertrophia; a nem tartós kamrai tachycardiák bizonyos típusa; és a korábban előforduló megmagyarázhatatlan eszméletvesztés. Az 506 beteg 20 százaléka részesült egy vagy több megfelelő eszközös beavatkozásban, mely során az ICD megszűntette a kamrafibrillációt, vagy a kamrai tachycardiát. A szívleállás utáni másodlagos prevenció beavatkozási arányai évente 10,6 százalékosak (5 éves kummulatív valószínűség 39 százalék) és a primer prevencióé évi 3,6 százalékosak voltak (5 éves valószínűség 17 százalék). A leghosszabb idő, ami eltelt a beültetés és az első kisülés között majdnem 10 év volt, 5 vagy több évvel a beültetés után csak 27 százalékos valószínűséggel lépett működésbe először a szerkezet. Az elsődleges prevenció esetén az ICD-s betegek 35 százalékán csupán egyetlen rizikófaktor alapján végezték el a beültetést, a kisülés alkalmazásának valószínűsége hasonló volt az egy, kettő, három vagy több kockázati tényezőjű betegek esetében is.

Referenciák:
Stop
Medipress
MHIF
JAMA
Magyar Kardiológusok Társasága
American Heart Assocation

A Michigan Egyetem kutatói azt állítják, felfedezték a placebo-effektus magyarázatát. Vizsgálatuk szerint egy bizonyos agyterület felelős azért a jelenségért, hogy a kezelésbe vetett hit megnöveli a kezelés terápiás hatását.
A Neuron folyóirat legutóbbi számában közölték a michigani Ann Arbor kutatói vizsgálatuk eredményeit, amelyben a nucleus accumbens(előagyi szürkeállománymag) placebo-effektusban játszott szerepét mérték fel. Az úgynevezett jutalmazó rendszer fő részét képező terület aktivitása szorosan összefügg azzal, hogy valaki milyen mértékben reagál a placebo-kezelésre, állítja Jon-Kar Zubieta, a kutatás szerzője.

A placebo olyan, az egészségi állapotot javítani hivatott készítmény, amely orvosi értelemben hatóanyagot nem tartalmaz. A tabletta placebo általában a szervezetre befolyást nem gyakorló anyagokat, esetleg vivőanyagot tartalmazhat, míg az intravénás készítményeknél fiziológiás sóoldatot, vagy hasonló, a szervezet homeosztázisa szempontjából – kis mennyiségben – közömbös folyadékot használnak. A nucleus accumbens igen nagy számban tartalmazza a jutalmazáskor kialakuló elégedettség- és boldogságérzet kialakításáért felelős dopamin és egy másik neurotranszmitter, az endorfin receptorait is. A vizsgálat egyik lépésében a kutatók pozitron emissziós spektroszkópia segítségével figyelték meg 14 egészséges résztvevőnél a nucleus accumbens dopaminerg aktivitását, miközben a vizsgálati alanyok fájdalmas, de ártalmatlan fiziológiás sóoldat-injekciót kaptak nagy állkapocsizmukba. A vizsgálat résztvevőinek azt mondták, hogy egy újfajta fájdalomcsillapító gyógyszert tesztelnek rajtuk, melynek során valódi hatóanyagot vagy placebót kapnak. A valóságban azonban nem ez történt. A vizsgálat valamennyi alanya placebót kapott. A résztvevőket arra kérték, értékeljék a fájdalom mértékét, valamint azt, hogy ebben mekkora enyhülést tapasztaltak, amikor a „gyógyszert” kapták. A placebo hatására az alanyok fele számolt be fájdalomcsökkenésről. A megfigyelések szerint minél nagyobb elvárást támasztottak a megkérdezettek az álgyógyszer fájdalomcsillapító hatását illetően, annál nagyobb mennyiségű dopamin szabadult fel, illetve annál nagyobb volt az aktivitás a magban. A vizsgálat másik lépésében a kutatók különböző pénzjutalommal kecsegtették a vizsgálati alanyokat, mialatt funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal mérték össze agyuk különböző területeinek aktivitását. Akiknél a nucleus accumbens aktivitása nagyobb volt a nyeremény reményében, azoknál a placebo hatása is fokozott volt. A szerzők következtetése szerint a placebo hatásának érvényesüléséhez a nucleus accumbensnek aktiválódnia kell. Az ismeretek a jövőben új kezelési stratégiák kidolgozásának alapjait képezhetik.

Referenciák:
Geographic
Origo-Egészség
Neuron

A Seattle Gyermekkórház és Kutatóintézet munkatársai egy olyan új, illumináción alapuló eljárást hoztak létre,- Dr. James M. Olson vezetésével- mely a daganatot az MRI-nél 500-szor hatékonyabban mutatja meg a sebész számára. A chlorotoxin (Cy5.5) egy olyan fluoreszkáló molekula, mely infravörös tartományhoz közeli energiájú fotonokat bocsát ki. Az anyagot a tumorba adva a sebész a műtét közben gyakorlatilag látja, hogy hol húzódik a határ a daganat és az ép szövet között. A kutatók egereken végzett kísérletek során sikeresen el tudtak különíteni egy alig 1 mm átmérőjű daganatot a körülötte levő ép szövettől. A Cy5.5 beadás után pár órával aktiválódik, és perceken belül elkezd kapcsolódni a daganatsejtekhez. A jelenleg használatos kontrasztanyagokkal szemben, melyek csak néhány percig használhatóak, a Cy5.5 két hétig illuminálja a daganatsejteket.

Ez a módszer különösen jól alkalmazható a rosszindulatú agydaganatok esetében, mivel az ilyen műtétek 80 százaléka esetében a sebészi reszekciós szél mentén a daganat kiújulása tapasztalható. Az MRI a daganatot akkor tudja megjeleníteni kép formájában, ha legalább egymillió sejt van együtt. Az új módszer számára már alig 2000 sejt is elég a megjelenítéshez, azaz gyakorlatilag 500-szor hatékonyabb az MRI-nél. Bár a módszer több daganat esetében is használható, a leginkább mégis az agydaganatok esetében használják. Az eddig elvégzett vizsgálatok egerek esetében igazolták a módszer hatékonyságát, így a közeljövőben klinikai vizsgálatok segítségével próbálják a kutatók meghatározni, mennyire használható az eljárás emberek esetében is. Emellett a kutatók úgy vélik, hogy a módszert fel lehet használni a bőr, a nyelőcső, a vastagbél, és a tüdő daganatos elváltozásainak minél korábbi felismeréséhez, valamint a daganatok körüli nyirokcsomók áttét-tartalmának igazolásához.

Habár a szédülés(vertigo) leggyakrabban belső-fül problémákra vezethető vissza, a sokszor ezzel az okkal nem magyarázható szédülés gyakran éveken keresztül is fejtörést okoz az orvosoknak. Dr. Jeffrey Staab, a Pennsylvania Orvosi Egyetem kutatója és kollégái szerint azok a betegek, akiknek krónikus, meghatározhatatlan eredetű szédülése, egyensúly-vesztés érzése vagy utazáskor jelentkező túlérzékenysége van, a tüneteit fokozhatják az olyan összetett vizuális ingerek, mint például a sétálás egy tömött bevásárlóközpontban, vagy autóvezetés esőben. A vizsgálat során 345, 15 és 89 év közötti férfit és nőt kérdeztek ki, akik már legalább három hónapja szenvedtek ismeretlen eredetű szédüléstől. A résztvevők több specialista által végzett vizsgálaton vettek részt, egészen a pontos diagnózis megállapításáig. A vizsgálat során a kutatók betekintést nyerhettek a krónikus szédülést előidéző és mérséklő folyamatokba. A résztvevők majdnem 60 százalékánál találtak szorongásos rendellenességeket, míg 40 százalékuknál valamilyen központi idegrendszeri problémát diagnosztizáltak. Az esetek 17 százalékában volt migrén a szédülés hátterében, és a migrénben szenvedők többsége gyakran orvosilag is jelentős mértékben szorong. A traumás agysérülés az esetek 15 százalékáért tehető felelőssé, és vegetatív idegrendszeri probléma az esetek 7 százalékában volt jelen.

A szédülésről olvashattok még Katona Zsuzsa blogján.